2017. szeptember 27., szerda

Békesség Istennel

A tanítványok élet-halál helyzetben voltak a tengeren, miközben Jézus aludt a hajón. Felkeltették. Jézus lecsendesítette a vihart, és kérdezte: "Miért vagytok ily félénkek? Hogy van, hogy nincsen hitetek?"  (Mk. 4:40)
Isten tud mindenről, és semmi sem történik a tudta nélkül.
Bármilyen dolog történik, nyugodtnak kellene maradnunk.
Ha nehézség történik, az is a javunkra válik.
Természetesen nem Ő okozza a bajokat, hanem a bűnnel terhelt Földön ezeket nem lehet kikerülni. Nem Ő súlyt a bajokkal. Ez inkább az Istentől való távolság miatt történik, magunk megyünk rossz irányba, és azokból adódnak.
Nem ígérte, hogy csak jó sorunk lesz. "Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól." (1Jn. 17:15)
Isten nem erőszakos. Ő egy halk és szelíd hang. Nem könnyű követni, mert a természetünk állandóan másfelé akar menni. De idővel megtanulhatjuk követni, egyre jobban. És egyre inkább megismerhetjük, hogy Ő mennyire jó, mennyire szeret minket, milyen sok mindent megtesz és elvisel értünk... Olyan mértékben bízhatunk benne, hogy azt el se merjük hinni igazán. Persze ne mi akarjuk irányítani Őt azzal, hogy megmondjuk, hogy miket tegyen! Ez értelmetlen. Ez olyan lenne, mintha egy vak ember próbálna vezetni egy olyant, aki lát. Nem biztos, hogy elsőre a legvonzóbb dolognak tűnik a terve, de utólag mi magunk is azt választottuk volna magunknak, ha tudjuk a végét.
Az evangélium lényege, hogy Isten létezik, Ő jó, Ő a szeretet, a legjobbat szeretné mindenkinek, megadta a lehetőseget, hogy megváltozzunk és örök életünk lehessen, és nyerjük vissza a békességet Istennel, amit a bűn bejövetelekor elvesztettünk.
Békesség Istennel.
Az egész világmindenségben, minden teremtett lény között az egyik legalapvetőbb dolog lehet az Istennel való egység. Csak az ember az, aki a maga feje után akar járni. És Istennek igaza volt, amikor azt mondta, hogy amikor vétkezik az ember (eszik a tiltott fáról), akkor meghal, mert milyen dolog a legalapvetőbb dolog nélkül élni, ami teljesen magától értetődő volt akkor? Milyen dolog Abban nem bízni, Aki alkotta és szereti?
Megtanulhatunk Istennel járni. Persze ez nem megy egyből. Apránként ismerjük fel, hogyan vezet. Apránként merjük Rábízni magunkat komoly kérdésekben. Apránként válnak szokásainkká a jó szokások. Ez egy élet küzdelme és tapasztalata, de azért kaptuk ezt a rövidke életünket itt, hogy visszataláljunk Hozzá, és aztán örökre Mellette lehessünk.
Az idő közel van! Hamarosan újra meglátjuk Őt! (Ha nem is érjük meg Jézus visszajövetelét, akkor is rövidke idő a földi élet, és a feltámadásig nem tudunk semmiről, tehát a következő pillanat számunkra az lesz, amikor meglátjuk Őt.)
Isten közel van, nagyon közel! Világ, készülj! Ne higgyj a Hitetőnek!
Békesség Istennel!