Szabadság

A most következő héten szabadságon leszek. Holnap reggel utazok el, táborba megyek. Remélem, sikerül sok új ismerettséget szereznem, és hogy a meglévő ismerősökkel is sikerül ápolni a kapcsolatot. Reménykedek abban is, hogy talán tartósabb barátságok is talán kialakulnak. Jó lenne lányokat is megismerni, vagy legalábbis egy lánnyal megismerkedni jobban, aki talán társ is lehetne - de nem ezért megyek. De ha mégis megtörténne, annak nagyon örülnek.
Remélem, sikerül majd hely állnom a feladatokban is.

Sűrű

Nagyon sűrűek a napjaim mostanában... Túlórázok, meg festettem a falat is...
Nagyon jó volt a napokban a GYC-t figyelni... sokat adott pár prédikáció. Úgy érzem, újból fel lelkesültem. Holnap megyek 3. alkalommal lovagolni :)
A napokban még rájöttem arra, hogy nem Isten volt az első helyen az életemben. Onnan jöttem rá, hogy van egy olyan dolog, ami sokkal jobban foglalkoztat... mégpedig, hogy nagyon hiányzik egy társ. De fontosabbnak kell lennie Isten szerepének az életemben. Nélküle semmi sem ér semmi sem. Úgyhogy ezennel változtatok ezen... :) Nem egyszerű ez az élet..... (sóhaj)
Jó éjt Kedves Látogató, aki ide tévedtél :)

majd holnap...

Nem is tudom, mit írjak a mai napra... Lenne több dolog is, de... azt hiszem, elnapolom :)

A drogos

Szabó Csongor: A drogos

Hé, te drogos! T'án most józan vagy,
Ha a szer hatása még gondolkozni hagy,
És e sorokat megérted, agyadhoz eljutnak,
Eszeddel felfogod, s szívedben virágot hajtanak.

Nem is vagy te függő, igaz?
"Én drogos?" Miért is lennél az?!
Hisz' mindenki így él... pörög ezerrel!
Ez életstílus! M'ért lenne baj ezzel?

Valószínűleg így gondolod ezeket...
De csak figyeld a kérdést, melyet felteszek:
Otthonodban tudsz-e nyugodtan meglenni,
Csak egy-két órát Jézussal tölteni?

Mert, ha akad is időd, találsz elfoglaltságot,
Vagy a fáradtságtól az ágyat pályázod...
Ha pedig nem, nyugtalanság tölt el,
Mert emlékezetedből ezernyi dolog tör fel.

Elfoglaltság kell agyadnak - ez szükségleted,
T'án még mobilról is gyakran a facebookot kémleled;
Nem rossz ez, nem ezt akarom mondani,
De ez a pörgés a szereddé kezd válni!

...vagy vált már?

Mibe sodródott e világ? - kérdezem,
Mert drogosokat látok szüntelen;
Ez a drog megtűrt szer mindenütt,
És a baj, hogy belém is nyomták ezt a tűt.

Valszeg te is függő vagy, nem kétség,
Ennyi drogos közt másra nincs lehetőség;
De vigyázz csak, mert lesz egy nagy bajod:
Ily' állapotban a Halk és Szelíd Hangot meg nem hallhatod!

Hozzá szokott az agyad az izgatáshoz,
Isten hangját izgalmasnak már nem találod...

Hé, te drogos! T'án épp józan vagy,
És a szer hatása még gondolkozni hagy,
Ha e sorokat megérted, agyadhoz eljutnak,
Eszeddel felfogod, s szívedben virágot hajtanak.

2012.07.20.p. 21:34

Lovazás #2

Ma voltam másodjára lovagolni. Jó volt :) Habár, asszem kicsit regenerálódnom kell utána.. ;) De kisebb időszakokra egész jól elkaptam a ritmust ügetésnél... az nagyon jó érzés volt :)
Amúgy meg nincs túl jó hangulatom....... Nincs kivel úgy igazán beszélgetnem, akivel megértenénk egymást. Meg azt érzem, visszahúzódóbb lettem... tartok attól, hogy társaságban valami tevékenységben részt vegyek... de azért remélem, jól sikerül a tábor, és stressz helyett inkább felüdülés lesz.. Nagyon vicces ezt így a nagy vakvilágba leírni. Tudom, hogy olvashatja bárki, de igazából nem nagyon hiszem, hogy annyira nagyon lekötné valakinek az érdeklődését az irkálgatásaim...
Azért mégis jó leírni, mégha csak úgy, hogy olvashatja valakit.. mégis jobb, mintha magamban gondolkodnék csak...

Szeretnék társat....

Célkitűzés:

- kitartani

Csomag

A mai napon arra jutottam, hogy egy csomagot kell küldenem valakinek...
Holnap pedig újból találkozok Dani pacival :)

Célkitűzés:
- Dani pacit lefotózni
- csomag összeállítás

Úgy futok, mint nem bizonytalanra...

"Nem tudjátok-é, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. Mindaz pedig aki pályafutásban tusakodik, mindenben magatűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant. Én azért úgy futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint aki nem levegőt vagdos; Hanem megsanyargatom testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek." (1 Kor. 9:24-27)

Azt gondoltam, ma nem fogok tudni semmit írni. De mégis :) Megvalósult most az az Ige is, hogy "álmában ád eleget" (Zsolt. 127:2) Ugyanis amikor munkából hazajöttem, kicsivel utána ledőltem pihenni, és átaludtam a maradék napot, és utána nézem az e-mailjeimet, és ott találtam egy megerősítést egy mostani küzdelmemre.

Valamit nagyon szeretnék, de közben azt érzem, hogy nincsenek nyitva igazán hozzá a lehetőségek, és csak a levegőbe vagdosnék... Feltettem magamnak a kérdést, hogy: mi is a valódi küzdelem? Ha minden tőlem telhetőt megteszek érte? De közben már megállapítottam, hogy azt érzem, hogy le kell mondanom róla és Isten kezébe kell helyeznem. Tehát akkor inkább az a valódi küzdelem, ha azért küzdök, hogy Isten akaratát hagyjam érvényesülni? Szerintem ez az utóbbi. Pedig ez tényleg fáj.. olyan, mintha elszakadna valami bennem azzal, hogy valóságosan le mondtam róla, és rábíztam Istenre, hogy vagy esetleg mégis vissza adja, vagy nem. (emberileg nézve valószínűbbnek látszik számomra a "nem") Tehát azt láttam meg, hogy az a küzdelem, ami nem a bizonytalanra megy, az a saját akaratom feladásáért és az Isten akaratának az érvényesüléséért vívott küzdelem. (persze akkor kell ezt, ha ezt látjuk már, és ez a két akarat különbözik) Lehet, hogy tényleg nagyon fájdalmas megküzdenem magamban, hogy Isten akaratát engedjem érvényre jutni. De mégis ez vezet a győzelem felé, mert ami Isten vezetésével nincs összhangban, az nem szolgálná a javamat, még ha nagyon szeretném is. Isten jobbat szeretne adni, mint amivel én emberileg megelégednék, de később talán mégse sülne ki belőle igazán a legjobb dolog. Vagy esetleg emberileg küzdve nem tudnám elérni, és ezért kell Istenre bíznom.

Tanulság:
- ha felismertem Isten vezetését, akkor ennek az érvényre jutásáért kell küzdenem, még ha ez a saját vágyaimmal ellenkezik is, és akkor is, ha ezáltal úgy érzem, el szakad bennem valami..

Célkitűzés:
- nem fogok cselekedni magamtól ebben a dologban... ha Isten nyit lehetőséget, és ad a kezembe hozzá való cselekedetet, azt fogom csak tenni

A béke könnye

Szabó Csongor: A béke könnye

Van úgy, hogy úgy érzed,
Egy világ omlott össze benned;
És e világ most arcodon
Gördül alá fájó módon.

Elengedtél egy értéket,
Melyet e könnycsepp rejtett;
És tudod, ha Istenre bíztad,
Ő neked békességet ad.

Urad kezébe helyezted,
Ragaszkodásod elengedted;
Bízol bölcsességében,
Mely előtted kiismerhetetlen.

Eközben azt veszed észre,
A fa alatt patak jön létre;
Jobban fáj, mint gondoltad,
De a víz új életet ad.

A béke könnyei ezek,
Melyekből új élet ered;
Veszteséged vissza adja,
A régit, vagy jobbat ajándékozva.

Drága Mestered szavai ezek,
Melyekre most emlékeztetlek:
Boldogok, akik sírnak,
Mert ők megvigasztaltatnak.

(Máté 5:4)

2012.07.16. hétfő 20:23

Szivárvány

Egy nagyon tartalmas napot ötlöttem ma Budapesten. Voltam egy megbeszélésen, ami úgy érzem, jól sikerült. Kicsit sikerült nekem is hozzátennem valamit. Bár még nem látom, hogyan fogok tudni részt venni a dolgokban, de talán alakul majd valahogy. Úgy érzem, az önértékelési problémák téma, ami sok egyéb között szóba került, nagyon vonatkozik rám is. Ahogy vizsgálgattam magam, látom, hogy mennyi ilyen önértékelési probléma van bennem is. Remélem, sikerül legyőznöm... Az elején a "Noé bárkája" játékban a hétköznapok gondjait és a félelmeimet hagytam kint. Még ezt az önértékelési gondot is kint kellett volna... nem tudom, mennyire fog menni.

A nap fénypontja számomra ez után következett. Egy nagyon kedves lánnyal töltöttem együtt kb másfél órát. Gondolkozok, mit írjak le ezzel kapcsolatban. Talán annyit, hogy: jó volt. A többit Isten tudja. És hogy mi lesz, azt is Isten tudja. (sóhaj) De jó volt a végén a szivárvány. A szivárvány Isten részéről egy szövetség, ígéret az ember felé. Pontosabban nem tudom összerakni, elhelyezni ezt a dolgot magamban, de mindenesetre valahogyan kicsit megnyugtat, azt érzem. Tehát köszönöm Isten részéről is, és annak a kedves lánynak is ezt a másfél órát.

Tanulságok:
- arra jöttem rá, valahogy elveszett belőlem a lelkesedés bizonyos dolgok iránt... talán kimerültem/lemerültem (?)

Célkitűzések:
- Istenre bízni, Istenre bízni, Istenre bízni, Istenre bízni, Istenre bízni, Istenre bízni, Istenre bízni!

Társaság

A mai nap jelentősebb eseménye, hogy egy barátommal találkoztam... beszélgettünk... Régen voltam már társaságban. Jó volt. És lesz még folytatás, mert holnap együtt utazunk.
Egy kicsit sikerült többet foglalkoznom a kutyámmal. Ezen még szeretnék tovább javítani.

Tanulságok:
- Istenben való bizalomban fejlődni szükséges

Célkitűzés:
- Istennel szorosabb kapcsolat építése
- munkálkodni a többiekért, ahogyan a barátommal beszélgettünk

Izomláz

A Viki mondta, hogy lovagláskor az elején valószínűleg lesz egy kis izomlázam. Hát, igaza volt :) A lábamban egész sok helyen érzem. Asszem, sok izmot megmozgat... Jó lesz ez :)
Amúgy meg a mai napban az a pozitívum volt, hogy amikor nézegettem a youtube-on videókat, az egyikbe beletekergetve pont egy olyan rész volt, ami az elveszett bárárnyról szólt. Olyasmit mondták benne, hogy az elveszett bárány értékesebb. (nem biztos, hogy pont ezekkel a szavakkal) Eléggé úgy éreztem ma, hogy mintha értéktelen lennék, mert nem nagyon sikerült olyannak lennem, mint amilyennek szerettem volna. Olyan esetlen vagyok, mint egy kóválygó bárányka... De úgy érzem, Isten jelezte nekem, hogy jelen van, és szeret engem, még ha olyan esendő is vagyok.

Pár napja vettem ostyasütőt. Ma egész jó kis ostya tallérokat sikerült sütnöm vele. Azon gondolkozok, jó lenne venni még egyet, mert úgy 2x olyan gyorsan lehetne sütni.

Tanulságok:
- Isten felel a kérdésekre... lehet, hogy nem rögtön, lehet, hogy nem is aznap, de felel rá.

Célkitűzés:
- szeretnék jobban odafigyelni a kutyámra, többet foglalkozni vele
- napközben legalább egy 5 percre "belső szobámba" való elvonulásnak módot találni, mert nem lehet kibírni lelki épségben e nélkül

Dani

Ma volt életem első lovaglása :) ...de ne kezdjük rögtön a legjobb résznél, sajnos a nap nem csak ebből állt. Tehát, a munkahelyen koptattam a billentyűzetet... sokkal többet talán nem is írnék róla. A vége elég stresszes volt. Mostanában egyébként úgy érzem, eléggé megviselt vagyok, kimerültem, vagy nem tudom mi van. Van egy bizonyos része a munkának, ami sok erőveszítést igényel számomra, és egy ideje elég sok van ebből. Azért még megyeget... de most erről ennyit. Tehát, az utolsó néhány 10 percben volt egy hiba, amit javítani kellett. Félő volt, hogy nem érem el a buszomat, és akkor nem érek ki a lovardába. A megviselt napom egyetlen fénypontja füstbe ment volna... és már kezdtem magamban előre kiborulni a vészjósló körülmények miatt. Néhány lényeges dolgot sikerült megoldani, és a főnököm mondta, hogy holnap reggel befejezhetem. Olyanra meg lett csinálva, hogy most jó lesz, és reggel majd megjavítom rendesen.
Így akkor elértem a buszt. Utána mentem a másik buszhoz... gondoltam, pont megáll ott is, ahol leszálltam, csak át kell menni az út másik oldalára. A forgalom miatt a zebrán keresztül kerülöm kellett. Aztán kiderült, hogy ez a járat itt nem áll meg, át kell mennem a másik megállóhoz. Siettem... Odaértem. És maradt is időm, nem is kellett volna úgy sietnem... de a perceket hirtelen nem tudtam kiszámolni magamban, és nem akartam lekésni, így hát ezért siettem. A buszon kezdtem kicsit lenyugodni...
...és, akkor folytassuk a legjobb résznél :) Megérkeztem a lovardához. Először nem tudtam, hova menjek, aztán felhívtam az emberkét, és oda mentem, ahova kell. Néhány percet sajnos késtem, de nem volt vészes. Szóval... Daninak hívják a lovat, aki azt a sorsot kapta, hogy egy teljesen kezdő rajta próbálkozzon :) Érdekes volt. Nem is olyan egyszerű... de biztos megszokom majd. Fogok menni máskor is. Ha minden jól megy, akkor hetente járni fogok. Első dolog a felszállás volt. Aztán elmondta, hogyan üljek rajta. Utána körbe sétáltunk. Aztán ügetés volt... itt már nem volt egyszerű annyira. Nehéz volt jól tartanom magam rajta, és közben a ritmust is eltalálni. Ezután a tanügetést próbáltuk. Ez is hasonlóan gyakorlásra szoruló feladat lesz. Végül pedig a leszállás. Ezek voltak az első alkalom leckéi.
Utána jó érzés volt. Valahogy a sok feszültséget sikerült oldania bennem.
Most itthon pedig néztem egy filmet. Fura film volt... de elgondolkoztatott. Arra jöttem rá, hogy az igazi értékek ebben az életben az Istennel és az emberekkel való kapcsolatokban van. Ha ezek nincsenek rendben, akkor nagyon szegény vagyok.
Volt még ma egy kép a facebookon, ami nagyon elgondolkoztatott. A lényege az volt, hogy egy ember imádkozik Istenhez, hogy segítse a lánnyal való kapcsolatában - közben pedig Istennel nem is törődik... Pedig Isten viszont ott lenne mellette egy halom ajándékkal, amit oda szeretne adni. Azt hiszem, kicsit magamra ismertem. Annyira nagy hiányérzet, hogy nincs társam... Szinte nem tudok szabadulni ettől. Az Istennel való kapcsolatom pedig úgy érzem, alapos javításra szorulna. Nem jó ez így.
Úgy döntöttem, fogok rendszeresen blogot írni. INFJ létemre az írás egy olyan dolog nálam, ami segít rendezni a gondolataimat. Talán, ha esténként átgondolom a napjaimat, akkor nem fogok csak úgy sodródni...

A mai nap tanulságai:
- életem első lovaglása :)
- Istennel való kapcsolat megerősítése
- emberi kapcsolataimnak gondozásának fontossága
- napjaim átgondolása rendszeresen

Célkitűzések:
- hetente lovaglás
- reggelente 10 perc Istennel a "belső szobámban"
- családtagokhoz, barátokhoz szeretettel viszonyulni, barátságosnak lenni
- esténként blog írás

Még eszembe jut, hogy hamarosan tábor lesz. Ott lesz "Madárka" is. Nagy-nagy kérdőjel van bennem ezzel kapcsolatban. Ez a társkérdés nagy küzdelem...
És az élet nehézségeiben kitartani is küzdelem mostanában.
Visszatérve a lovakhoz... :) Jó tapasztalat volt elsőre. Tetszik a dolog. Egész jó tapizni a lovat, jó szőre van. Nem olyan, mint az a kecske, ami kiskoromban megpróbált felöklelni :D Egész jó fej. Érdekel, ahogyan engedelmeskedik. Nem is vettem észre mindig, hogyan irányította az emberke... Azt hiszem, nagyon apró dolgokra is reagálhat. De a kutyámnál is volt olyan, hogy sétáltunk, rossz irányba ment, egy aprócskát pisszentettem neki, és egyből egy pillanat alatt reagálva hirtelen irányt változtatott. Persze ezt sokat gyakoroltuk már előtte :)
Tehát... a lovak nem is olyan büdösek, nem is olyan félelmetesek... asszem, egész jó fejek... Lovazás folyt. köv...

Tapasz Dorkának

Szabó Csongor: Tapasz Dorkának

Ismerem e fájó sebet,
Hogy mily lassan növeszt heget,
De itt küldök most egy tapaszt,
Hogy ezzel ragasszad le azt.

Mert ez át vagyon itatva,
Gyógyító kenettel rakva,
Ami lágyítja a sebet,
Ez ritka, különös kenet.

Sebedet ez lágyan védi,
Fertőzéstől megkíméli;
E harmat titkos receptje:
Isten nagy szeretete.

Ő jól ismer mindeneket,
Sose hagy el, mindig szeret,
A legjobbat adja néked,
Békessége legyen véled.

Bízz Benne, és fogd meg kezét,
Ő szelíden ölel s megvéd,
Neveden szólít kedvesen:
- Dorka, fogd kezem erősen.