121. Zsoltár

Szabó Csongor: 121. Zsoltár

Szemeimet a hegyekre emelem,
Onnan jön az én segítségem.

E segítséget az Úr adá,
Ki az eget s földet alkotá.

Nem engedi lábaid inogni,
A te őriződ nem fog szunnyadni.

Ímé, Ő nem szunnyad s nem alszik el,
Általa van őrizve Izráel!

Az Úr őriz tégedet mindentől,
Ő a te árnyékod jobb kezed felől.

Nappal a nap meg nem szúr téged,
S éjjel a hold sem árt tenéked.

Az Úr megvéd minden gonosztól,
Megőrzi lelked minden rossztól.

Ki- és bemeneteledet őrizé,
Mostantól fogva mindörökké!

2011.02.15.k. este

--

Eredeti:
1 Grádicsok éneke. Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem.
2 Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet.
3 Nem engedi, hogy lábad inogjon; nem szunnyad el a te őriződ.
4 Ímé, nem szunnyad és nem alszik az Izráelnek őrizője!
5 Az Úr a te őriződ, az Úr a te árnyékod a te jobbkezed felől.
6 Nappal a nap meg nem szúr téged, sem éjjel a hold.
7 Az Úr megőriz téged minden gonosztól, megőrzi a te lelkedet.
8 Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!