Celldömölk-Balaton-Zirc-Herceghalom túra

4-en voltunk: István, Ádám, Pali, én

2011.06.28. kedd
Délután 5 óra körül érkeztek a többiek Győrbe. A győri gyüli volt a szállás.

2011.06.29. szerda
Reggel 6 óra körül mentünk a győri vasút állomásra, itt csatlakoztam hozzájuk.
Celldömölkig vonatoztunk. Itt leszálltunk, és innen kezdődött a közös biciklizés.
Még itt Celldömölkön feltekertünk a Sághegyre. Itt reggeli áhitatot tartottunk (Ádám - hogy hogyan lehetünk Isten követői még egy bringatúrán is).
Sümegen tartottunk egy kis pihenőt, és ebédeltünk.
Tapolca felé mentünk tovább. Ez a szakasz elég hullámvasutas volt, viszont a végén hosszú lejtő volt.
Az eredeti terv az volt, hogy Gyulakeszi felé megyünk, aztán úgy alakult, hogy az az út került elénk, ami Kisapáti felé visz (legrövidebb út a Balaton felé), így arra mentünk; aztán Balatontördemic felé. Itt szedreztünk egyet, meg össze is kentem vele a biciklis pólóm. Ezután a Badacsonynál tekeregtünk. Itt elkapott minket az eső többször is, de mindig volt hova beállni. Először egy jurta féleségbe álltunk be (mintha nekünk tették volna oda), aztán egy garázs alá. Utólag megállapítottuk, hogy ha Gyulakeszi felé megyünk, akkor valószínűleg nem lett volna hova menni az eső elől. Mentünk tovább a Balaton mentén. Ábrahámhegy, Balatonrendes, Révfülöp. Az egyik helyen, amikor egy buszmegállóba beálltunk az eső elől, a közelbe becsapott egy villám. A rezgést is hallani lehetett, nem csak a dörgést.
Kezdett már késő lenni, és az időjárás lelassította a haladást, így úgy döntöttünk, hogy nem Balatonfüredre megyünk (eredeti cél), hanem közelebb. Még Zánka előtt, Balatonszepesdnél volt egy kemping, itt szálltunk meg. Ez is Balaton parti kemping volt, mint ami Balatonfürednél lett volna. Rendesek voltak, mert csak egy sátorhelyet kellett fizetni, mivel úgyis együtt voltunk, és el is fért a két sátor azon a helyen.
Lesátraztunk, elkezdtünk bográcsozni. Egy kicsit kicsinek bizonyult a bogrács :) Több adagban kellett főzni, de végül sikerült elegendő tésztát készíteni.
Közben Isti és Ádám bementek a Balatonba, én meg utána. Kicsit hideg volt a víz, de nem volt vészes. Az időjárás miatt, meg hogy már estefelé járt, nem volt annyira fürdőzéses hangulat, így nem voltam bent sokat. Este beszélgettünk, a téma a párválasztás volt. Jót beszélgettünk. Úgy látszik, ez mindnyájunknál aktuális téma.
Reggel a nap elején az állomásig kb 3,5 km-t mentem, a többiek kb 6.5 km-rel többet és előző nap is mentek talán kb ennyit.
Celldömölktől Balatonszepesdig az út kb 95 km volt.

2011.06.30. csütörtök
Másnap 7 óra körül ébredezett a csapat. Én kicsit korábban már fent voltam, kicsit kimentem a Balatonhoz is nézelődni, imádkozni. Szép volt a táj. Szép volt, ahogy a Balaton nyugalmában a felkelő nap sugarai átszűrődtek a felhőkön, és megvilágították a Balaton vizének egy részét.
Reggeliztünk, áhitatot tartottunk (én - élő imádság a samáriai asszony története alapján), volt gimi javítás és fékpofa csere (Isti).
Még reggel Pali és Ádám bementek picit a Balatonba fürdeni.
Zirc felé indultunk.
Zánkára mentünk, aztán Tagyon felé.
Találkoztunk egy pásztorral, megálltunk. Nagy élmény volt :) Volt egy fekete puli és egy idős szürkés tarka colli kutyája. Az a puli nagyon tudta a dolgát ;) Értette, amit a pásztor mond neki. Volt egy kecskéje, amelyik szerette a kenyeret - be is mutatta nekünk :) Hozott egy kisbárányt, mindnyájan ölbe vettük és fotóztuk egymást vele :) Aztán a pásztorbottal is fotózkodtunk. Jó képek lettek. A vége felé a nyáj az út felé ment, de nem mentek ki az útra. Lassacskán továbbálltunk.
Úgy gondoltuk, hogy Nagyvázsony felé megyünk. Még előtte Mencshelynél megálltunk, behúzódtunk egy buszmegállóba, mert esőre állt. Itt ebédeltünk. Végül csak kis csöpögések voltak néha-néha. Finom volt az avokádó és a zakuszka ;)
Úgy döntöttünk, az időjárás miatt nem megyünk végig az úton, hanem Veszprémbe megyünk, és onnan vonatozni fogunk Zircig.
Gyakran volt, hogy időnként elmentek a felhők, de rövid időn belül újra rémes fellegek jöttek, időnként dörgött a távolban.
Mentünk tovább. Amikor Nagyvázsony felé mentünk, úgy láttuk, egyenest az esőfelhő felé megyünk. Itt inkább más felé kezdtünk menni, de elkezdett esni, így leálltunk. Palinál nem volt kéznél egyből esőkabát, így odaadtam neki a nejlon esőkabátot, amit pluszba eltettem. A szél miatt mulatságos volt ez az esőkabát.
Innentől kezdve kezdett jelentősebben romlani az időjárás. Nagy volt az oldalszél.
Amikor elállt az eső, mégis Nagyvázsony felé mentünk tovább, mert úgy látszott, arrafelé kitisztult az ég.
Ezen a napon kezdtünk el bolyozni (körülbelül innentől), és majdnem végig bolyban mentünk. Ez fegyelmezetté és összehangoltabbá tette a csapatot.
Mentünk Veszprém felé. Na, ezen a szakaszon szakadt ránk az ég :)
Gondolkoztunk, hogy megálljunk-e, vagy haladjunk az esőben. Úgy döntöttünk, megyünk az esőben. (Később ez jó döntésnek bizonyult, különben a vonatot nem értük volna el.)
Pali fékje elkopott, bele tettük Isti még valamennyire használható fékpofáját, amit még a Balatonnál cseréltünk ki.
Veszprémbe érve volt egy borulás, de nem lett baj.
Éhesek voltunk. Gondolkodtunk rajta, hogy menjünk-e voltba, meg közbe bicikli boltot kerestünk, fékpofát venni. Végül nem találtunk, és úgy alakult, hogy épphogy csak elértük a vonatot. Szinte percre pontosan ki volt számolva az idő. Ha még boltba mentünk volna, valószínűleg lekéstük volna.
Zircre érve egy Tesco fogadott minket :) Örültünk neki. Be is vásároltunk. Kettesével mentünk be. Aztán mentünk a kemping felé. Itt is rendesek voltak, mondták, hogy ebben az időben ne verjünk sátrat, hanem aludjunk a zuhanyzóknál az épületben, és volt egy konyha helység is. Jót ettünk :) Közben kint zuhogott az eső, fújt a szél. Ebben az időben sátrazni milyen lett volna... Evés előtt hálát is adtunk érte, hogy ilyen jó helyen lehetünk.
Előző nap, amikor sátraztunk, mindig volt hova beállnunk, így nem áztunk el, mint most. Most viszont ez ellensúlyozva volt, hogy nem kellett sátrazni. Milyen áldás volt! Megszerveztük a következő napot, hogy időben indulni tudjunk, hogy szombat előtt időben megérkezzünk Herceghalomba. Este jót beszélgettünk.
Balatonszepesdtől Zircig kb 40 km-t mentünk (Veszprém és Zirc között vonatoztunk).
Ez a 40 km kb olyan fárasztó volt, mint a tegnapi 95 km.

2011.07.01. péntek
Reggel időben keltünk. Reggeli áhitatot tartottunk (Isti - van-e öröm az ember kényelmes életterén kívül, és a boldogmondások alapján az a konklúzió, hogy a boldogság nem függ a komforttól). Csak egy kicsit késtünk az indulással.
Zirc után domb emelkedővel, ahol Pali egyetlen fékpofája is véglegesen elkopott (fém csiszolta a fémet, ekkor Ádám adta kölcsön a hátsó fékpofáját, így két bringa csak első fékkel tudta folytatni az utat.
Ezután hosszan lejtős út következett, jó ütemben tudtunk haladni.
Mecséren (?) kitértünk megnézni egy szélkereket közelről, mert a térségben egy egész szélkerékparkot építettek fel pár éve, majd haladtunk tovább Balinka és Bodajk felé. Megbeszéltük, hogy a hosszú út miatt most már inkább a haladásra koncentrálunk.
Bodajk előtt nem sokkal 2-2 főre szétszakadtunk, Ádám és Pali előrehúztak, majd lest vetve ránk ijesztettek :) jó nagy nevetés lett belőle.
Bodajk után jött pár km a 81-es főúton, ahol az életünket féltettük, mert nagyon nagy volt a forgalom, csak nagyon fegyelmezetten lehetett menni. 5 km után letértünk Csákberénynek.
Nem sokkal később megálltunk ebédelni egy kaszálón, egy bála szélvédett oldalán ültünk le és falatoztunk. Ahogy jöttek az autósok, nagy látványosság voltunk számukra :) Ezután egy oldalszeles, néha kissé unalmas, néha kissé beszélgetős kb 30 km várt ránk Bicskéig. Ez egy nehéz szakasz volt, mert gyakran szembe is fújt a szél, nem volt egyszerű haladni. Többször megálltunk kis pihenőket tartani. Itt is jelentős forgalom volt. Ahogy elhúztak mellettünk szemből vagy hátulról a nagyobb járművek, olyan szelet csináltak, hogy koncentrálni kellett rá, hogy egyenesben tartsuk a biciklit.
Bicskén megint kerestünk bicikli boltot. Most találtunk, be is vásároltunk. Fékpofák, pedál, pár dolog... én meg kesztyűt vettem, mert a régi amikor szétázott, mindig összefogta a kezem. Utána a Lidl-ben bevásároltunk. Hárman mentünk be, Isti kint maradt a biciklikkel. Sokat voltunk bent, közben Isti szétfagyott. (Hűvös idő lett a hidegfront miatt.) De Ádám dzsekije megmentette ;) Elég sok mindent vettünk, de utólag látva kellett is.
Ezután tovább Herceghalomba. Megérkeztünk, lecuccoltunk, nekiálltunk egyből az ebéd készítésnek, ebédeltünk, aludtunk.
Zirctől Herceghalomig kb 94.27 km-t mentünk.

2011.07.02. szombat
Kialudtuk magunkat. (7-8 között keltünk valamikor) Reggel Ádámmal beszélgettem, emlékezetes maradt ez a beszélgetés számomra. Reggeliztünk. Aztán a közös beszélgetés témája ez volt: Istennel találkozni. Ez után igehirdetés (Ádám). Ez után pihi. Aztán sétálni próbáltunk, de az eső vissza kergetett minket :) Ekkor beszélgettünk, amit én vezettem. A téma ez volt: mit lehetne tenni, az ifjúság helyzete. Vacsoráztunk. Este zenéket hallgattunk. Meg persze napközben gyakran zongoráztunk. Kicsit későn feküdtünk.

2011.07.03. vasárnap
Reggel Isti tartotta az áhitatot, ami egyrészt záró gondolatokat tartalmazott a túra utolsó napján. Az áhitat arra a kérdésre kereste a választ, hogy ha a boldogság nem a komforttól függ, akkor mitől; erre a válasz: az Isten-ember és ember-ember közötti kapcsolat adhat valódi örömöt.
Reggel Ádám megcsináltam Pali biciklijét (fékek, bovden). Ezen a napon egy hegyre mentünk fel (Nagy-Kopasz, Telki és Páty környékén), aminek a tetején egy kilátó volt.
Szép volt a kilátás fentről.
Először voltam hegyi biciklizésen :) Cserélgettük a bicikliket is.
Visszafelé menet borultam egyet :) De nem lett baj, csak kis horzsolás.
Amikor leértünk, Pali ment tovább hazafelé. (Ebből kifolyólag Pali cuccal jött.) Utoljára még közösen imádkoztunk egyet. Visszajöttünk Herceghalomba. Elkezdtem pakolni. Vacsoráztunk. Aztán lassacskán indultunk. Isti és Ádám kikísértek az állomáshoz. Kellett volna pénzt váltani, de nem volt a jegyárusítónak aprója.
Jött a vonat (az a piros, modern, alacsony padlós személyvonat). Búcsúzás.
Komáromig mentem vonattal, ott átszálltam. Aztán tovább vonattal Győr belvárosáig. Mindig volt valaki, aki segít a biciklit fel és le pakolni, kérni se kellett. Simán ment a haza érkezés.
Ezen a napon kb 37.974 km-t mentem (hegyi túra + herceghalomi vasútállomáshoz kitekerés), utána Győrön belül még kb 3.5 km-t.

Ez a túra nagy áldás volt. Jó volt megismerni a többieket. Jó példa volt arra, hogy egy bicikli túrán is meg lehet valósítani a lelki dolgokat (áhitatok, beszélgetések, imádkozások). Jó volt a csapat. Reméljük, lesznek még közös alkalmak.