2012-2013

Vége lesz ennek a 2012-es évnek is. Valahogy úgy érzem, hamar elröppent! Mostanában úgy telnek az évek, hogy... nem is tudom... De nem baj.

Voltak jó és rossz élmények is. Összességében véve... nem jut eszembe olyan szó, amivel össze tudnám foglalni... De nagy események történtek, nagy tapasztalatok. Talán legnagyobb esemény a Gyertyafény csapattal való együtt munkálkodás volt. A legutóbbi talin pedig sikerült egyetértésben megtalálnunk, hogy hogyan haladjunk tovább. Nem szeretek fogadásokat tenni, de nagyon szeretném ehhez tartani magamat, és munkálkodni. Azt érzem, ez a kő olyan nagy, hogy nem tudom elmozdítani. De abban a tanmesében is végül Isten elmozdította a követ. Remélem, a valóságban is ez fog történni. Igazából azt érzem, hogy vannak fiatalok, akikről úgy érzem, nincs igazi testvéri közösségben részük. (vagy talán nem csak vannak, hanem többségében lehet, hogy ez jellemző [?]) Fáj ezért a szívem... Nem tudom, mit lehetne tenni, és képességet sem érzek magamban, de valami jó lenne, ha történne...

Szeretném magamat is jobban elfogadni, a magam tehetetlenségeivel együtt... Isten biztosan így is tud olyan feladatot adni, amihez értek, és ami előrébb mozdít majd valamit.

Most várakozás van bennem a holnapi nappal kapcsolatban. Lincsivel fogok beszélgetni 2013 első napján :) Úgy érzem, hogy ez csoda... nem is értem, hogy ilyen váratlanul hogyan is történik ez...
Nem tudom, mi és hogyan lesz, de Isten tudja. Azt hiszem, ez elég. Próbálok nyugodt lenni... Ami nehezen megy, de törekszem rá :)
Holnap újból írok bejegyzést (ha nem felejtem el)... Hát... jó éjszakát. Vagy nem tudom, mit írjak ide utoljára 2012-ben :)

Világítson minden egyes kis gyertya, mert nagyon szükség van rájuk ebben a sötétségben!