Isten vezetése

Csütörtökön volt a 4. lovaglásom... megint "Mörfi"-n voltam. Az első alkalommal Danin, azóta "Mörfi" volt az "alany"... még mindig futószárazásosan lovaglok.
Ma megjavítottam a konyhában a hűtőszekrénynél lévő konnektort, ami ki volt jőve a falból, és az egyik vezeték is ki volt belőle jőve - régen még szikrázott is... így ezt nem használtuk. De végre megint jó.
Volt mostanában több minden is... megpróbálom összeszedni...

Ma reggel választ kaptam Istentől arra, hogy mi legyen néhány kérdéses képpel a Gyertyafény facebook oldalán. Ez úgy volt, hogy a reggeli elcsendesedésem alkalmával azt éreztem, hogy ma választ fogok kapni erre. Utána néhány másodpercre rá ez az ige jutott eszembe: "...ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.
Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." (Máté 18:19-20)
Tehát a lényeg, hogy egy akaraton lenni... erre kell törekedni. Nem a saját nézetemhez kell ragaszkodnom, hanem a közös akaratot kell keresnem. És egyébként nagyon apróság ez... ilyen miatt a közös akaratot nem érdemes kockáztatni. Ebben az esetben nekem kellett engednem a közös akarat megtalálásához.
Az ige szerint Isten akkor lehet igazán velünk, ha egymással is az összhangra törekszünk.
Persze ez az egész csak egy apróság... bár ki tudja, mik múlnak az apróságokon...

Másik dolog, amit szeretnék lejegyezni, hogy mostanában többször is átéltem Isten vezetését.
Volt egy dolog, ami kérdésem volt, és igazi használható választ a világban nem találtam rá. Ezért kértem Istentől, hogy válaszoljon rá, hogy elvárja-e tőlem, hogy ne engedjek valaminek, vagy nincs ilyen elvárása felém... Tehát egy igent vagy egy nemet vártam Istentől. E helyett pedig Isten azt kérte tőlem, hogy bízzak benne, és engedjem magam vezetni. Így tettem... És ahelyett, hogy olyat kért volna tőlem, hogy feszítsem meg magam, és azért is ne csináljak valamit, csak annyit kért, hogy bízzak benne, és kövessem, amiket tanácsol... és ahogy sorra hagytam vezetni magam, átvezetett a "halál árnyékának völgyén".
Tehát nem egy egyszerű "igen" vagy egy "nem" a válasz. Emberileg nem létezik erre olyan, hogy "nem". Nem várja el tőlem, hogy feszítsem meg magam és ellenálljak olyannak, amire nem vagyok képes. Azt kéri csak, hogy kövessem. "Ha valaki jönni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem." (Máté 16:24)
Az a meglepő, hogy olyan dolgokat kért tőle, amiket szívesen meg tudtam tenni. És mire a végére értem, teljesen elmúlt a kísértés. A mostani napokban többször is hagytam magam vezetni... Arra jöttem rá, hogy csodálatos Istenünk van! Amikor nem sikerült hagynom magam, utólag rájöttem, hogy mi volt az a tanács, amit nem fogadtam meg. Még nem egyszerű egyértelműen meglátnom a tanácsait, amiket kér tőlem. Azt hiszem, csendre van szükségem és gondolkodásra, hogy meg tudjam különböztetni a saját gondolataimtól és a kísértőnek a késztetéseitől.

Isten vezetésén keresztül találtam valamit az egyik újságban egyik reggel. Egy hirdetést... Ezt még nem írom le, mert csak ha kiderül, hogy hogy is alakul ez a dolog, majd csak akkor... Azt érzem, ebben is vezetni szeretne Isten, és csodálatos dolgot lehetne összehozni az itteni közösségépítés érdekében.

Tanulság:
Isten követése sokkal jobb dolog, mint aminek gondoltam. Csodálatos Istenünk van!
Isten követése nem abból áll, hogy próbálom megtartani a törvényeket. Abból áll, hogy pillanatról pillanatra összeköttetésben vagyok Vele, figyelek Rá, és hagyom magam vezetni. Nagyon érdekes dolgokat tud így kihozni Isten a történésekből, amikre magam egyáltalán nem is gondolnék és nem is számítok.

Célkitűzés:
Istent követni folyamatosan.
Végig járni az azzal kapcsolatos utat, ami hirdetést egyik reggel találtam egy újságban.