Még régebben történt, hogy lett kromatikus szájharmonikám. Vasárnap óta (szeptember 9.) van meg. Csak most leírom ide, hogy ne felejtsem el az időpontot.
Tehát... Tegnap beszélgettem Tamival. Kb egy órát voltunk, kicsit sétáltunk, meg a ligetben egy padon voltunk. Utána sok minden gondolat volt bennem, meg még most reggel is. Nemrég elkezdtem megint olvasni az evangéliumokat, és most Máté eleje felé olvastam éppen amikor Jézus megkeresztelkedett. Fura, hogy épp ez került elő, mert a tegnap esti beszélgetésünkkel is összhangban van. Ez az egyik, amit majd még szeretnék elmondani Taminak, hogy a döntésben nekem nagyon sokat segített Jézus példája. Akkor is ez az ige került elém, és ahogy Jézus így cselekedett, amikor ez megvilágosodott bennem, egyszerűen nem maradt érvem, hogy miért ne követném Őt ebben. Elfogyott minden kifogásom.
Másik gondolat volt ami ma reggel eszembe jutott, az elhívásom. Egyik a "nem tudod" - ez az üzenet, amit úgy érzek, megbízott vele Isten, hogy képviseljem... Ezt nem lehet így szóval kimondva képviselni... még nem tudom a módját pontosan, de bizonyosan eljön az ideje, amikor ez világos lesz. Ezzel együtt szintén elhívásnak érzem a közösség építést. Eszembe jutottak erről gondolatok még... Isten is elküldte az Ő fiát a népéhez, hogy talán Őt majd megbecsülik. Ha Isten megtett mindent a népéért, szerintem mi sem mondhatunk le arról, hogy az Ő népéért megtegyünk mindent. Én úgy érzem, hogy sokszor elszomorodtam, mert sokszor sikertelenséget éreztem, és tehetetlenséget. De valamiért mindig újra és újra visszatérek ehhez. Valahogy nem tudom elfelejteni, tennem kell. Ahogy Laci fogalmazott egyszer, hogy: ha Isten hív, akkor egyszerűen nem lehet mást tenni, menni kell. (Nem pont ezekkel a szavakkal mondta.. ennél kicsit jobban megfogalmazta.)
Még eszembe jutott az is, hogy lényeges, hogy őszinte saját döntésünk legyen, hogy engedünk Isten hívásának. Viszont még amit egyszer majd még szeretnék elmondani, hogy ha viszont megfogalmazódik bennünk ez az őszinte döntés, és érezzük Isten hívását (nem csak érzelmi felindultságból, hanem egyébként is), akkor engedjünk ennek. Ha egy ilyen őszinte döntési lehetőséget elhalogatunk,
Most úgy ezek jutottak eszembe. Meg gondolkoztam az ifi körön. Nagyon jó lenne, ha minél hamarabb össze lehetne hozni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése