Tegnap szombatzáráskor hoztam elő ezeket az igéket, amik a napokban kerültek elém: Fil. 3:8,15-16,20
Ezeket emelném ki belőlük:
"... mindent kárba veszni hagytam ..., hogy Krisztust megnyerjem"
"Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk"
Azon gondolkoztam el, hogy valóban arra van szükség, hogy hagyjak mindent kárba veszni Krisztusért. Hagyjam, hogy vesszenek kárba. Valóban vannak "értékek", de ezek úgy érzem, eltávolíthatnak a valódi Értéktől. Hagynom kell, hogy kárba vesszenek. Világi értelemben értékek, de az örökkévalóság szempontjából nem azok, és talán még károsak is lehetnek. Mindent, de mindent Isten elé kell helyezni. Uram, itt van, leteszem eléd, rendelkezz vele tetszésed szerint... növessz belőlük jó dolgot, vagy sűlyedjenek el az iszapban...
A másik dolog: a mi országunk. Mostanában már egy ideje keresem a helyemet. Keresem azt a helyet, ahol szívesen élnék. Vannak jó helyek, de tökéleteset a képzeletemen kívül még nem találtam. És egyre inkább kezdem azt érezni, hogy ezt csak a mennyekben és az új Földön fogom megtalálni... meg kell elégedni azzal a nem tökéletessel, ami adatik... De azért törekedni is kell a lehető legmegfelelőbbre... viszont Isten kezébe kell ezt is letenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése