30. hétfő
Karolin busszal, én vonattal mentem. Hasonló időben érkeztünk, kis séta után találkoztunk :)
Volt 3 dolog, amit elmondott. A 3. dolgot kicsit több időbe került megbeszélni, de a találkozó végére úgy érzem, nyugodtak vagyunk, hogy Isten jól megoldja majd. Isten tudja mit csinál, mit enged meg, és a maga idejében biztosan megadja mindenre a választ és a jó megoldást.
Megérkeztünk, lecuccoltunk. Az első program a lehető legjobb dolog volt: kaja :)
Aztán volt rajzolós ismerkedés - lerajzoltunk a foglalkozásunkat vagy ami jellemző ránk.
Utána sétáltunk, játékos módon voltak feladatok, a végén pedig kaptunk kis hajtogatott madarakat, mindegyiken volt egy igehely.
Aztán volt beszélgetés, a témája: hála.
Este felé (fiúk) elballagtunk a mi szálláshelyünkre.
Volt wifi, este még elköszöntünk neten :)
31. kedd
Reggel visszaballagtunk (fiúk). Elmentünk meglátogatni 5-en egy idős nénit, aki egy idősotthonban lakik. A többiek meg máshova mentek látogatni, vagy más tevékenységet végeztek.
Érdekes volt a néninél. Nagyon jól esett neki, hogy meglátogattuk. Volt bennem pár fura gondolat... Néha van pár ember, akinek nem tetszik a nézésem, vagy nem tudom, megkérdezi hogy miért haragszok vagy ilyesmi. Ő is ilyet csinált. Ettől feszélyezve éreztem magam, és még inkább nem ment természetesen viselkednem. Azon gondolkoztam közben, hogy nem akarok emberekkel foglalkozni, mert nekem ez nem nagyon megy, és gyakran van úgy, hogy stresszesen élek meg helyzeteket. Aztán a végére azért ez oldódott bennem, és úgy vagyok vele most, hogy nem tudom...
Karolin kicsit fázott, becsuktam az ablakot, meg kapott takarót. Meg volt forró tea. Meg volt egy kis eszegetni való (magok, keksz, ilyesmik, meg levesgyöngy)
Visszaérkeztünk, ettünk.
Karolin megfázósan volt, lepihentünk. Úgy volt, hogy hagyom kicsit aludni, aztán majd vacsinál szólok. De mégis bejött a beszélgetésre, témája: örök élet.
Utána volt vacsi. Aztán újból lepihentünk. Adogattam a zsepiket :) Kihagytuk az esti programot, helyette aludtunk. Kb 23:15 környékén ébredtünk, ha jól emlékszek... de még pihengettünk, és olyan 23:50 körül voltunk ébren, de még pihengetősen. Aztán éjfél után valamivel volt egy kis tűzijátékozás. Úgy gondoltuk, hogy kimegyünk megnézni, de végül bent maradtunk és a konyha ablakából néztük. Aztán beszélgettünk, elköszöntünk, és olyan kb 1 és 2 óra között átmentünk (fiúk) a másik szálláshelyre.
Úgy láttam, Karolinnak jót tett a pihenés, mert utána jobban lett.
1. szerda
Reggel kicsit későn ébredeztünk. Aztán egyedül átsétáltam a másik helyre. Így volt idő reggelizni. Kaptunk az előző napi esti finomságból, amit akkor kihagytunk: gesztenyepüré (növényi) tejszínhabbal (ha jól emlékszek, dobozos, Hulala márkájú).
Megeszegettük, de előtte még pogácsát és banánt.
Utána volt beszélgetés, témája: Tervek. Tetszett a beszélgetés, elgondolkodtató volt. A végén írtunk egy kis papírra magunknak 1-1 tervet az új évre, egyik olyan volt, amit magunk számára szeretnénk, a másik olyan, amivel másoknak használhatunk. Karolin tervei titkosak :'( :) :D
Utána kezdtek az emberek közül néhányan készülődni hazaindulni. Valakik még maradtak repülőzni. (Pali hozott távirányítós vitorlázó repülőt, amin motor is volt.) Ezen már nem maradtunk, mert fél óra volt már csak, és menni kellett a buszhoz és a vonathoz. A maradék időben imádkoztunk.
Elindultunk, megnéztük a vonatállomást (fura volt), aztán visszasétáltunk picit köztes helyre, és ott elköszöntünk. Mindketten hazaértünk, Karolin fél órával hamarabb a terv szerint, mert elért egy előbbi buszt átszállásnál. (de 90 valahány Ft-al többet fizetett a jegyért, mert valamiért bérlet nélküli módon sikeredett megvennie, és csak később vette észre, de nem bánta)
A hazafelé úton beszélgettünk. Aztán este neten elköszöntünk.
Jó volt együtt lenni az év végén és az új év elején. A 2013-mas év első eseménye számomra Karolin volt, most a 2013-mas év utolsó eseménye és a 2014-es év első eseménye is szintén :) Azt hiszem, és nagyon remélem, hogy ez az év is Karolinról fog szólni :)
Én úgy érzem, hogy szeretem Karolint és ragaszkodok Hozzá, eléggé hozzám nőtt már az 1 év alatt. Sok tekintetben nem tudnék jobbat elképzelni. Az egy év elteltével úgy érzem, hogy Ő az, akit kerestem. Remélem, ez így is marad, sikerül egymást megértenünk és elfogadnunk a későbbiekben is, és egymás számára szeretetet és tiszteletet adnunk, és segíteni egymásnak az Istennel való kapcsolatunkban is.
Mi emberek tervezgetünk, de a jövő még titok. De milyen jó, hogy nem kell egyszerre mindenre felkészülnünk, hanem csak a mai nappal kell foglalkoznunk! Elég mindig csak a jelennel foglalkoznunk, és csak abban és annyira terveznünk, ahogyan Isten felfedte már előttünk a szándékát.
Isten biztosan megoldja a kellő időben a nehézségeket, mert szeret minket - eddig is így tette.
Jó volt az is, hogy kicsit ápolhattuk a kapcsolatot a barátokkal is. Remélhetőleg adódik még rá lehetőség máskor is.
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése